Remegnek a világ vezetői: érkezik Donald Trump és elmondta, mik a tervei

Semmi sem bizonyítja jobban azt, hogy még mindig az Egyesült Államok a világ vezető hatalma, mint az a hatalmas várakozás, ami Donald Trump érkezését körülveszi.

Bár Trump kifejezetten Amerika-központú programmal érkezik, amelyek legfőbb pontjai

• a migrációt,
• az amerikai munkahelyeket,
• és az energiapolitikát

érintik, több fontos külpolitikai kérdés van, amelyekkel ha nem is első helyen, de kiemelten fog foglalkozni az adminisztrációja. A megválasztott elnök január elején floridai birtokán tartott egy sajtótájékoztatót, amelynek során olyan kijelentéseket tett, amelyek azt jelzik:

Orosz-ukrán háború

Donald Trump novemberi győzelme óta már nem emlegeti, hogy egyetlen nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Azonban Trump nem úgy tekint a háborúra, mint az európai vezetők, akik szerint ez a demokrácia és az autokrácia harca, hanem egy olyan konfliktusként beszél róla, amelynek soha nem szabadott volna megtörténnie.

A január 7-én tartott sajtótájékoztatón például a hatalmas pusztításról beszélt, amit a háború okozott, valamint arról, hogy katonák százezrei halnak meg. 

„Ez egy katasztrófa. Nap mint nap nézem a számokat, nagyon sok katona meghalt, és teljes városok el lettek pusztítva. Ez Biden fiaskója, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie. 

 – mondta majd hozzátette: meg kell oldani a helyzetet, de nem lesz könnyű. 

Miként nézne ki egy Trump féle megoldás?

Tavaly Kellog és Fred Fleitz, aki szintén korábbi Trump tisztviselő, felvázoltak egy tervet az ukrajnai háború lezárására. A Wall Street Journal beszámolója szerint a terv azt tartalmazta, hogy

A terv szerint diplomáciai úton kell lezárni a konfliktust. A két korábbi tisztviselő terve szerint határozatlan időre el kellene halasztani Ukrajna NATO csatlakozását és ehelyett biztonsági biztosítékkal ellátott békemegállapodást kellene kötni. 

Trump is adott némi bepillantást a gondolkodásába a január 7-ei sajtótájékoztatón, ahol egy riporter megkérdezte, hogy a tárgyalások során: „hajlandó lenne elköteleznie magát, hogy továbbra is támogatni fogja az ukránokat?” Mire Trump így felelt: „Ha ez lenne a helyzet, azt nem magának fogom elmondani.” 

A megválasztott elnök megismételte az európai országokkal kapcsolatos panaszát is, akiknek szerinte többet kellene költeniük a védelemre, és kijelentette: a NATO által megszabott 2%-os védelmi költségvetést fel kellene emelni 5%-ra. 

Közel-Kelet

Az alakuló második Trump adminisztráció tagjainak listájáról feltűnően hiányzik egy név. Ez pedig Jared Kushner, Trump veje, aki az első ciklusa alatt jelentősen meghatározta a közel-keleti politikáját, és nagy szerepet játszott az Ábrahám-egyezmények megkötésében. Kushner szerepét egy ügyvéd fogja betölteni. Trump Steve Witkoff-ot nevezte ki a közel-keleti megbízottnak. A megválasztott elnök a kinevezéssel kapcsolatban elmondta: Witkoff remek tárgyaló és itt erre van szükség. 

– mondta a floridai birtokán tartott sajtótájékoztatón. 

A novemberi választás óta Trump egyértelművé tette, hogy prioritás számára az izraeli túszok kiszabadítása. A Hamászt megfenyegette, hogy amennyiben a beiktatásáig nem engedik el a túszokat: „a pokol tűzét” ereszti a Közel-Keletre. 

Az izraeli sajtó beszámolói szerint Trump szeretné, ha a gázai hadművelet minél hamarabb véget érne, és ezt közölte is Benjamin Netanjahuval is. A két vezető kapcsolata megromlott mióta Trump 2020-ban megbukott, és az amerikai elnök rendszeresen nyíltan támadta az izraeli miniszterelnököt. Ennek ellenére Trump várhatóan Izrael-barát politikát fog folytatni. A Kushner féle politikától való távolodást az is jelzi, hogy Trump a TIME magazinnak adott interjújában kikerülte a kérdést, hogy még mindig támogatja-e a 2020-as béketervet, amit akkor az „évszázad megállapodásának” nevezett. „Azt a megoldást támogatom, amely a békéhez vezet. Vannak más ötletek, mint a kétállami megoldás, de én azt támogatom, amely nemcsak ahhoz szükséges, hogy béke legyen, hanem hogy ez a béke időtálló legyen” – jelentette ki. 

Trump egyik közel-keleti prioritása várhatóan Irán lesz. A hírek szerint Trump fontolgatja, hogy katonai csapást mérjen az iszlám köztársaság nukleáris létesítményeire, hogy így megakadályozza az atomfegyver programjuk sikerét. Az érkező elnök az Axios információi szerint támogatná Izraelt is egy ilyen csapásban. 

Trump több interjúban kifejezte a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmait, többek között ez az oka, hogy az orosz-ukrán háborúnak is véget akar vetni. Mindeközben az Izrael elleni háborúkban és Aszad bukása után meggyengül Irán azt próbálja üzenni Amerikának, hogy készek lennének tárgyalni Trumppal. A novemberi választás óta feltűnően nagy a csend Teheránban. 

Szintén égető kérdéssé vált az amerikaiak szíriai jelenléte, hiszen decemberben megbukott az Aszad-rezsim. 

Michael Doran, a Hudson Intézet elemzője a Tablet podcastjében elmondta: Trump már az első adminisztrációja idején ki akarta vonni az amerikai csapatokat az országból, de az akkori tanácsadói meggyőzték, hogy ne tegye. A január 7-ei sajtótájékoztatón Trumpot megkérdezte egy riporter, hogy mit tervez a 2000 fős amerikai kontingenssel, mire az így válaszolt:

A Nyugat császára 

A visszatérő elnököt első négy éve során is jellemezték a váratlan kijelentések. Trump némileg már borzolta a kedélyeket azzal az ötletével, hogy megvenné Grönlandot Dániától, valamint visszavenné Panamától a Panama-csatornát. Vannak, akik azonnal „birodalmi hozzáállásról” beszéltek, mások szerint Trump csak bedobja ezeket az ordenáré ötleteket, amelyeket tárgyalási alapnak használ. 

Egyes elemzők szerint Trump kijelentései figyelmeztetés Európa számára is: Aris Roussinos elemző az UnHerd oldalán például arról írt, hogy Európa és Amerika viszonya lényegében ugyanolyan, mint Oroszország és Fehéroroszország viszonya: ha az EU védelmet szeretne, akkor kénytelen azt tenni, amit az USA mond. 

Roussinos idézi a francia külügyminisztert, akit arról kérdeztek vajon Trump képes lenne-e elfoglalni Grönlandot. Mire Jean-Noël Barrot így válaszolt: „Ha azt kérdezi azt gondolom, hogy az Egyesült Államok megszállja-e Grönlandot, akkor a válaszom az, hogy nem. De ha a kérdés az, hogy beléptünk-e abba a korba, ahol csak a legerősebbek maradnak életben? Akkor a válaszom: igen, beléptünk.” 

Arra is lehet számítani, hogy ha lezáródnak a fentebb említett konfliktusok, akkor hosszútávon az amerikai külpolitika Kínára fog fókuszálni és különösen a kínai befolyás csökkentésére Amerika hátsó udvarában, vagyis Dél-és -Közép-Amerikában. A Panama-csatorna visszavétele mögött is ez a motiváció. Trump az elmúlt hónapokban előszeretettel használta az „erő általi béke” kifejezést. S a megválasztása óta alkalmazott retorikája alapján ezt komolyan is gondolja. 

Nyitókép: Jim WATSON / AFP

Trump sajtótájékoztatója: